Kérdés:

Többször hallottam Imre bácsi szolgálataiban, hogy a Teremtő beleírta a nők szívébe a gyermek utáni vágyat, mint földi feladatot, szolgálatot.

1. Mit írt be hasonló módon a férfiak szívébe?

2. Van-e a férfiaknak is ehhez hasonló általános földi szolgálata?

Válasz:

1.) A nők szívébe beírt gyermek utáni vágy Isten teremtési rendjéből fakad: 1Móz 1:28 Szaporodjatok és sokasodjatok… Persze a férfi szívébe is beírta ezt Isten, de az asszonyok szívében sokkal nagyobb a gyermek utáni vágy. Pl.: 1Móz 30:1 És látá Rákhel, hogy ő nem szüle Jákóbnak, irigykedni kezde Rákhel az ő nénjére, és monda Jákóbnak: Adj nekem gyermekeket, mert ha nem, meghalok. Emlékszünk, hogy Annának milyen fájdalma volt, hogy nem volt gyermeke. Anna imádkozott, az Úr meghallgatta, és a gyermeket, Sámuelt az Úrnak szentelte: 1Sám 1:27 Ezért a fiúért könyörögtem, és az Úr megadta kérésemet, amelyet tőle kértem. Most azért én is az Úrnak szentelem; teljes életére az Úrnak legyen szentelve!

Ez a helyes hozzáállás: A gyermek az Úré! Az anya nem a saját kedvtelésére kapta, hanem azért, hogy az Úrnak nevelje, és az Úrnak szentelje.

2.) Mi a férfi Istentől rendelt, a szívébe beírt szolgálata e földön?

Isten teremtési rendjéből fakadóan a férfi szívébe hangsúlyozottabban, mint az asszonyok szívébe ez van beleírva: 1Móz 1:28 a földet hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.

Hogy ez így van, abból is látszik, hogy a bűneset után Isten az asszonynak a szülését tette fájdalmassá, a férfinek pedig a földművelést, a földnek az uralma alá hajtását nehezítette meg. Olvasd 1Móz 3,16-17

A férfiak egyik szolgálata a földön a kenyérkereset és a család irányítása. A történelemben sokáig ez volt a rend, amit Isten adott a bűneset után: Az asszony maradjon otthon, gyermekeket szüljön, háztartást vezessen. A férfi pedig gondoskodjon a család kenyeréről, megérhetéséről, és vállalja a családfő feladatait. Aztán az ember felborította ezt a rendet is. A Sátánnak megint az asszonyokat sikerült rászedni, hogy harcoljanak az emancipációért. Az eredménye: dupla terhet kaptak, és kénytelenek hordani: A szülés, gyermeknevelés és a háztartás mellett a kenyérkereset terhét is.

Aztán a nőket bevonták vezetői állásokba, politikai, sőt egyházi, papi szolgálatot is kaptak, és ezzel teljesen felborult az isteni rend. A nyugati világban egyre kevesebb gyermek születik, a férfiak egyre jobban háttérbe szorulnak.

A férfinek van egy másik, nagyon fontos szellemi szolgálata: Kapcsolattartás a fejével, J. Kr.-al. 1Kor 11:3 Akarom pedig, hogy tudjátok, hogy minden férfiúnak feje a Krisztus; az asszonynak feje pedig a férfiú; a Krisztusnak feje pedig az Isten. A férfinek, a férjnek a kenyérkeresetnél is fontosabb feladata e földön, hogy elvegye a fejétől, Kr.-tól a helyes döntést, az irányt, és ezt képviselje a felesége és a családja felé. Úgy látom, hogy ez nemcsak a hívő férfi feladata, hanem minden férfié, a hitetleneké is. (Az más kérdés, hogy sokszor még a hívők is hiányosan valósítják meg. Hát még a hitetlenek?)

Mire alapozom, hogy nemcsak hívőkre, hanem minden férfire vonatkozik?

Először is az előbb idézett Igében azt mondja: minden férfiúnak feje a Krisztus. Nem azt, hogy: minden hívő férfiúnak feje a Krisztus. De mondhatná valaki, hogy az összefüggésből inkább úgy érthető, hogy ez hívőkre vonatkozik.

Másodszor viszont nézzük meg a következő Igét: 1Kor 11:7-9 Mert a férfiúnak nem kell befednie az ő fejét, mivel ő az Istennek képe és dicsősége; de az asszony a férfiú dicsősége. Mert nem a férfiú van az asszonyból, hanem az asszony a férfiúból. Mert nem is a férfiú teremtetett az asszonyért, hanem az asszony a férfiúért. Itt a teremtésre hivatkozik az Ige, ami hívőre és hitetlenre egyaránt vonatkozik.

Péld 20:24 Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az ő útjában?

Kath. ford.: A férfi lépteit az Úr irányítja - ember hogyan érthetné az útját?

Még a nem hívő férfi, férj lépteit is Isten irányítja, ha felelősséggel él.

Véleményem szerint a mérhetetlen erkölcsi romlásnak az oka az, hogy a férfiak nincsenek a helyükön. Krisztus helyébe a férfiak döntő többségénél az ÉN, az önszeretet lépett, és nem tudják,– sokszor lustaságból nem is akarják – a családjukat igazgatni, hanem rábízzák azt is az asszonyra.

A férfiak Istentől rendelt szolgálata e földön tehát kettős: 1. Megkeresni a család számára a megélhetéshez szükséges anyagiakat. 2. Alárendelni magát Krisztusnak, a Fejének, és ebből a kapcsolatból szellemi áldást közvetíteni a felesége, a családja, és ezen keresztül az egész társadalom felé. Ámen.